Argumentárium

EU utópia

Tételmondat:

Az egységes EU nem más, mint utópia.

Bevezetés

Az európai integráció az Európai Gazdasági Közösség 1957-es létrehozását követő több mint ötven évben mind gazdasági, mind politikai téren jelentős sikereket ért el. Létrejött a vámunió, majd a közös piac, amelynek keretében lényegében megvalósult az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkavállalók szabad mozgása. Megszületett az egységes belső piac, ahol a tagállamok közötti, nem kereskedelmi jellegű fizikai, technikai és pénzügyi korlátokat is felszámolták. Az Európai Unió gazdasági és monetáris uniót hozott létre, melyben összehangolják a tagok gazdaságpolitikáját és bevezették a közös valutát, az eurót. Az integráció mélyülésével együtt fokozatosan fejlődött az Unió intézményrendszere: egyre nagyobb szerepet kaptak a közösségi intézmények, így az Európai Bizottság, amelynek feladata, hogy a „Szerződések őreként” az Unió érdekeit tartsa szem előtt, és megerősödött az állampolgárok által közvetlenül választott Európai Parlament is, melynek döntéshozó szerepe fokozatosan nő.

Kérdés, hogy az Európai Unió el tud-e jutni az integráció olyan, magasabb szintjére, amelyen a hagyományosan a nemzetállamok kompetenciájába tartozó szakpolitikai ügyek (oktatáspolitika, szociálpolitika) esetében is elsősorban uniós szinten születnek a döntések.

Érvek

Támogató oldal Ellenző oldal

Az egységes Európa létrehozására irányuló (birodalomépítési) törekvések a történelem során mindig kudarcot vallottak.

Ilyen, végül fiaskóval végződött terjeszkedési törekvésnek tekinthető a Római vagy a Frank Birodalom kiépítése, továbbá Napóleon és Hitler nagyhatalmi céljai.
    Hozzászólás írásához be kell jelentkeznie

    Európa történelmében a birodalomépítési törekvések mindig egy ország hatalomépítését szolgálták, ami más népek elnyomásával valósult meg, ezért is voltak kudarcra ítélve.

    Az Európai Unió ezzel szemben demokratikus alapon szerveződő közösség, amelyben valamennyi tagállam érdeke érvényesülhet. Az Európai Unió eddigi történelme is bizonyítja, hogy az egységesítés sikerrel járt.
      Hozzászólás írásához be kell jelentkeznie

      Egy egységes európai államban a nemzetállamoknak szuverenitásuk (önállóságuk) nagy részéről le kell mondaniuk.

      Az állampolgárokat érintő kérdésekben nem nemzeti, hanem nemzetek feletti szinten születnek a döntések. E nemzetek feletti hatalom állampolgárok általi elfogadása, elfogadottsága (legitimációja) megkérdőjelezhető. Legitimáció és állampolgári támogatás nélkül pedig egyetlen hatalom sem működhet.
        Hozzászólás írásához be kell jelentkeznie

        Európa fokozatosan veszít globális gazdasági és politikai erejéből, aminek a fő oka az, hogy az Unió nem képes egységesen képviselni külpolitikai érdekeit, a tagállamok sok esetben egymással ellentétes álláspontra helyezkednek külpolitikai ügyekben.

        Ennek elkerüléséhez az EU-nak szüksége van arra, hogy olyan, hagyományosan a nemzeti szuverenitás körébe tartozó kérdésekben is a közösségi érdekeket érvényesítse, mint a külpolitika. A Lisszaboni Szerződés létrehozta a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő tisztségét, ami egyben azt is bizonyítja, hogy a hagyományosan nemzeti szuveneritásba tartozó területeken is az egységesítés felé haladnak a tagállamok.
          Hozzászólás írásához be kell jelentkeznie

          Az Európai Unión belül hatalmasak a tagállamok közötti vagyoni különbségek.

          Luxemburgban az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számított GDP mértéke az uniós átlag 283%-a, Bulgáriában ez az érték 43%, míg Magyarországon 64%. Mindez eltérő fejlettségi szintet és eltérő problémákat is takar. A gazdasági válság épp arra mutatott rá, hogy bár egyes európai vezetők hatalmas összegek árán is fenn kívánják tartani az Európai Unió mai berendezkedését, a nehézségekkel küzdő állampolgárok egyre inkább ellenzik, hogy az ő pénzükből mentsenek meg más országokat. Mindez kétségessé teszi, hogy egy még erősebb gazdasági, pénzügyi és politikai unió jöhetne létre.
            Hozzászólás írásához be kell jelentkeznie

            Az Európai Unió egyik célja, hogy a gazdaságilag fejletlenebb országokat (régiókat) felzárkóztassa, és erre igen jelentős pénzügyi támogatásokat is fordít.

            E támogatások olyan fejlesztéseket tesznek lehetővé egy-egy elmaradottabb régióban, amelyeket a tagállam saját forrásaiból nem lenne képes finanszírozni. A gazdaságilag elmaradottabb tagállamoknak az uniós tagság biztosítja a felzárkózás lehetőségét. Az Unió fejlettebb országainak, melyek a közös költségvetésbe több pénzt fizetnek be, mint amennyit abból visszakapnak (ún. nettó befizetők), szintén érdeke az elmaradottabb tagállamok felzárkóztatása, hiszen ez a folyamat végső soron az ő gazdaságukra is pozitív hatást gyakorol. A jelenlegi válság pénzügyi „segélycsomagjai” szintén azt mutatják, hogy a tagállamok gazdaságai olyan erős mértékben fonódtak össze, hogy a fejlettebb államoknak „megéri” a segítségnyújtás. Ez a kölcsönös egymásra utaltság a pénzügyi, gazdasági integrációt tovább erősítheti. A fejletlenebb államok igénylik az uniós támogatásokat a felzárkózásukhoz, a fejlettebb országok viszont elvárják, hogy pénzükért cserébe a kedvezményezettek szigorítsák a gazdasági és a pénzügyi fegyelmet. Ez az egymásra utaltság, a működő közös piaccal együtt, lehetővé teszi a szorosabb integrációt.
              Hozzászólás írásához be kell jelentkeznie

              Egységes Európai Unió csak az Egyesült Királyság részvételével hozható létre, tekintettel az utóbbi gazdasági és politikai erejére, szerepére, az európai államokkal fenntartott gazdasági kapcsolataira.

              Jelenleg elképzelhetetlen, hogy a különutas politikát folytató Egyesült Királyság egy egységes európai állam részévé váljon. Az Egyesült Királysággal hagyományosan szoros kapcsolatot ápoló országok (Írország, skandináv államok) pedig egy egységes Európával szemben valószínűleg az Egyesült Királyságot követnék.
                Hozzászólás írásához be kell jelentkeznie

                Az Egyesült Királyság a múltban is hajlandó volt politikáján változtatni, ha gazdasági érdekei úgy kívánták.

                Valóban kérdéses, hogy létrehozható-e egy egységes EU az Egyesült Királyság támogatása ill. részvétele nélkül, csakhogy az Egyesült Királyság eleinte az Európai Gazdasági Közösségnek sem kívánt tagja lenni. A Közösség gazdasági sikerei azonban arra késztették a szigetországot, hogy felvételét kérje az EGK-ba. Az egységes EU célja a gazdaságilag sikeres közösség létrehozása, amely választ tud adni a kor kihívásaira. Amennyiben az Unióban a szorosabb (megerősített) együttműködés kezdetben csak a tagállamok egy részét ölelné fel, de valódi sikereket tud felmutatni, akkor előbb-utóbb minden bizonnyal az Egyesült Királyság is hajlani fog a „csatlakozásra”.
                  Hozzászólás írásához be kell jelentkeznie

                  A nemzetállamok most sem akarnak lemondani a szuverenitásukról, ez pedig utópisztikussá teszi egy egységes európai állam létrehozását.

                  Egy egységes Európai Unió intézményrendszerének megfelelő legitimációra van szüksége, amire csak úgy tehet szert, ha tagjait közvetlenül választják az állampolgárok. Most csak az Európai Parlamentnek van ilyen legitimációja, holott a legfontosabb döntéseket a kormányközi alapon működő Tanács hozza.
                    Hozzászólás írásához be kell jelentkeznie

                    A tagállamok már most is azon dolgoznak, hogy növeljék a nemzetállamoktól elváló közösségi tisztségek, intézmények szerepét.

                    A Lisszaboni Szerződés életre hívta az Európai Tanács elnökének, valamint az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztségét, ami szintén azt mutatja, hogy ezen a területen is az egységesítés felé halad az Európai Unió.
                      Hozzászólás írásához be kell jelentkeznie

                      Linkgyűjtemény

                      Megosztás:  

                      BESZÓLOK!

                      MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!