Argumentárium

Európai Parlament

Tételmondat:

Csökkenteni kellene az Európai Parlament képviselőinek számát.

Bevezetés

Már az 1958-ben létrejövő Európai Gazdasági Közösségben is 142 tagú Közgyűlés működött, amelynek szerepe azonban még jelentősen eltért a jelenlegi Európai Parlamentétől. A Közgyűlésnek elsősorban ellenőrző funkciója volt, emellett sokáig csak igen korlátozott jogalkotói szerepet töltött be. Az 1962 óta Európai Parlament nevet viselő intézmény szerepe azt követően növekedett meg a Közösségen belül, hogy 1979 óta a tagállamok polgárai közvetlenül választják meg az abban mandátumot szerző képviselőiket. Az Európai Parlament az 1987-es Egységes Európai Okmány hatályba lépése után vált jogalkotó szervvé, míg ma már a Tanács mellett megkerülhetetlen társjogalkotó intézmény.

A Lisszaboni Szerződés az európai parlamenti képviselők maximális számát 750+1 főben határozta meg, jelenleg azonban – az átmeneti rendelkezések miatt – a testületnek 754 tagja van. Az Európai Parlament tagjai – függetlenül nemzeti hovatartozásuktól –hét különböző politikai ideológiát valló képviselőcsoportba tömörülnek, vagy független képviselőként vesznek részt a parlament munkájában. Az Európai Parlament munkáját a plenáris ülésen, 22 állandó bizottságban, valamint változó számú különbizottságban és vizsgálóbizottságban végzi.

Érvek

Támogató oldal Ellenző oldal

A parlamenti képviselők számának csökkentésével jelentős adminisztrációs költségmegtakarítást lehetne elérni.

Az Európai Parlament fenntartása rendkívüli ráfordítást jelent az EU számára, költségvetése 2011-ben körülbelül 1,68 milliárd euró, azaz kb. 500 milliárd forint volt. Ennek az összegnek kb. negyedét, azaz mintegy 125 milliárd forint összegnek megfelelő eurót tettek ki a képviselőkkel kapcsolatos közvetlen költségek (javadalmazás, utazás, hivatali költségek, közvetlen munkatársak). Ha a képviselők számát lefaragnák, akkor ezt az összeget más programokra lehetne átcsoportosítani.
    Hozzászólás írásához be kell jelentkeznie

    Nem az Európai Parlament működése jelenti a fő intézményi jellegű kiadásokat.

    Az Európai Unió 2011-es költségvetése mintegy 142 milliárd euró volt, azaz az Európai Parlament költségei a teljes költségvetés csupán kb. 1%-át jelentették, ami elenyésző összeg. (Az EU-apparátusok teljes működési költsége 2011-ben a közös költségvetés 5,8%-át, 8,2 milliárd eurót vitt el). Az uniós büdzsé zömét fejlesztési- és agrártámogatásokra, valamint kutatás-fejlesztési célokra fizetik ki.
      Hozzászólás írásához be kell jelentkeznie

      Az Európai Parlament csak társjogalkotó szerv.

      Az uniós intézmények közül a Tanácsnak van a legnagyobb szerepe a döntéshozatalban. Mivel az Európai Parlament nem kizárólagos jogalkotó, a magas képviselői szám nem indokolt.
        Hozzászólás írásához be kell jelentkeznie

        Az Európai Parlament szerepe fokozatosan növekszik az uniós döntéshozatalban.

        A Tanács mellett társjogalkotó szerepet tölt be. Míg azonban a Tanács elsősorban a tagállami kormányok szempontjait hangolja össze a döntéshozatal során, addig az Európai Parlament közvetlenül az uniós polgárok érdekeit jeleníti meg. A társjogalkotói szerep tehát nem feladatmegosztás, s az Európai Parlament döntéshozó funkciója nem csupán „kiegészítő” jellegű, hanem érdemi.
          Hozzászólás írásához be kell jelentkeznie

          Az Európai Parlamentben európai szintű politikai csoportokban végzik a képviselők a munkájukat, így akár kisebb létszám is elegendő lenne.

          Az Európai Unió a még szorosabb együttműködés irányába halad, célja a politikai unió létrehozása, amelyben a tisztán közösségi érdekeket képviselő intézmények dominálnak. A fejlődés eredményeként akár a kizárólagos jogszabályalkotó szervvé is válhatna az Európai Parlament, hasonlóan a nemzetállami törvényhozásokhoz. Bár már ma is európai szintű politikai frakciókba tömörülnek az európai parlamenti képviselők, erősítve ezzel a közösségi döntéshozatalt, a politikai unió kibontakozása előrevetíti azt is, hogy az állampolgárok a jövőben nem nemzeti pártokra szavazhatnak az európai parlamenti választásokon, hanem európai szintű pártokra. Az ilyen választásokon létrejövő Európai Parlament tisztán uniós érdekeket képviselő intézménnyé válhat, amelyben már nem indokolt a tagországi egyensúly miatt jelenleg kialakított magas képviselői létszám.
            Hozzászólás írásához be kell jelentkeznie

            Jelenleg sőt a közeljövőben sem reális még, hogy az Európai Parlament képviselőit az állampolgárok összeurópai pártok soraiból válasszák meg.

            Az egyes tagországok állampolgárainak nemzettudata ma még sokkal erősebb az európai közösségi identitásuknál, nem tudnák elfogadni, hogy érdekeiket egy másik tagország állampolgára képviselje, illetve, hogy az egyes tagállamok európai parlamenti képviselőinek száma jelentősen visszaessen. Így a létszámcsökkentés az uniós törvényhozás legitimitását rontaná.
              Hozzászólás írásához be kell jelentkeznie

              A népességarányos képviselet a szavazatok súlyozásával is megoldható lenne.

              Az Európai Parlament jelenlegi magas létszámának egyik fő oka az, hogy a rendszer az egyes tagországok népességarányos képviseletét is biztosítani kívánja. Ehhez azonban nem feltétlenül szükséges ilyen sok képviselő. Amennyiben az egyes tagországok szavazatait súlyoznák, az Európai Parlament jóval kisebb létszámmal is működhetne.
                Hozzászólás írásához be kell jelentkeznie

                Az Európai Parlament képviselőit a tagországok állampolgárai közvetlenül választják saját nemzeti jelöltjeik közül, illetve nemzeti pártlisták alapján.

                A megválasztott képviselők az Európai Parlamentben nem más pártállású saját honfitársaikkal, hanem a hasonló pártokhoz tartozó, más tagállamokból érkezett képviselőkkel alkotnak politikai csoportokat. Ennek megfelelően az azonos politikai, ideológiai nézetet valló képviselők – igaz, a nemzeti parlamentekben szokásosnál kevésbé szigorú – frakciófegyelem mellett vesznek részt a döntéshozatalban. A jelenlegi létszám azért is indokolt, mert az Európai Parlament jogalkotási munkája nem csak a plenáris ülések vitáira és szavazásaira korlátozódik, hanem jelentős bizottsági munka is zajlik, sőt, valójában ez utóbbi a szakmai munka fő színtere. A jelenlegi 22 állandó bizottság megfelelő működéséhez elengedhetetlen egy ekkora képviselői létszám.
                  Hozzászólás írásához be kell jelentkeznie

                  Az Európai Parlamentnek jelenleg 754 képviselője van.

                  Köztudomású, hogy ilyen „tömegparlamentben” érdemi vitát, munkát nem lehet végezni. Szerényebb létszámú testülettel hatékonyabb lenne a munka, az EU gyorsabban elérné céljait.
                    Hozzászólás írásához be kell jelentkeznie

                    Az Európai Parlament a legdemokratikusabb uniós intézmény, hiszen az egyetlen olyan szerv, amelyet az uniós polgárok közvetlenül választanak.

                    Az Európai Parlament munkarendje már régóta kialakult és jól működik. Mint a parlamentekben általában, a kérdések alapos megvitatása, előzetes és részletes kidolgozása az Európai Parlamentben is szakbizottságokban folyik. E testületekben kisebb létszámú körökben zajlik az érdemi munka és a plenáris ülések előkészítése, így a hatékonyság garantálható.
                      Hozzászólás írásához be kell jelentkeznie

                      Linkgyűjtemény

                       

                      Megosztás:  

                      BESZÓLOK!

                      MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!