Disputa és EU-s szótár mindenkinek!
| Fogalom | Magyarázat |
|---|---|
| Ad hominem támadás | Amikor az embert és nem magát az érvet támadjuk. Ez jelentheti azt is, hogy az embert azon csoport miatt támadjuk, amelyhez tartozik (pl. kor-, nem-, nemzetiség szerinti csoport miatt). A megtévesztés egyik fajtája. |
| Alapszabadság | A belső piac lényegét a négy alapszabadság adja. Ezek: az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad, akadálymentes áramlása a tagállamok között. |
| Analogikus érvelés | Ennek során megvilágítjuk, hogy az egyik esetben igaz állítás a másik esetben is igaz lehet. Pl.: A nők számára is lehetővé kellene tenni a harci feladatok ellátását a hadseregben, hiszen senki sem kérdőjelezi meg a férfiak hasonló jogát (az indoklás, amely az analógiát igazzá teheti: a mai harci technikákhoz a nők és a férfiak hasonló szellemi és fizikai képességekkel rendelkeznek). |
| Arisztotelészi modell | A meggyőzés arisztotelészi modellje szerint a meggyőzés folyamatának három fontos összetevője az ethos (a szónok hitelessége), a pathos (a beszéd által kiváltott érzelmek) és a logos (a beszéd tartalma). |
| Asszertivitás | Pozitív érdekérvényesítés. |
| Átfordítás | A cáfolat egyik hatékony stratégiája, melynek során az ellenfél érvelését a saját igazunk bizonyítására használjuk. |
| Biodiverzitás | Biodiverzitás - az élővilág sokfélesége. A fogalom több szinten értelmezhető, egyaránt jelenti a Földön előforduló élőhelyek sokféleségét, a fajok összességét, a fajon belüli genetikai változatosságot (nézzük csak meg hányféle alma van), de egy kisebb területen belül is értelmezhető, pl. a Kárpát-medence biológiai sokfélesége, vagy akár egy kerti tó biodiverzitását is vizsgálhatjuk. |
| Bioüzemanyag | A bioüzemanyagok olyan üzemanyagok vagy tüzelőanyagok, amelyeket a növényi vagy állati biomasszából állítanak elő. A bioüzemanyagok lehetnek szilárd, cseppfolyós (pl. bioetanol, biodízel) és gázneműek (pl. biogázok). Az Európai Unió arra törekszik, hogy növelje a bioüzemanyagok felhasználását. |
| Bíró | A vita külső megfigyelője, akinek feladata, hogy eldöntse, melyik csapat teljesített jobban a vitában |
| Cáfolat | A meggyőzés fontos eleme, a velünk ellentétes vélemények ismertetése, és azok érvekkel alátámasztott cáfolata. Cáfolásnál megkérdőjelezhetjük a bizonyítékot, amit az ellenfél érve alátámasztására használ, vagy/és a logikai kapcsolatot a tétel és a bizonyíték között. Soha sem az ellenfél személyét támadjuk, csak az érveivel vitatkozunk. |
| Csapat | Az emberek kisebb közössége, akik együtt cselekszenek valamilyen közös cél érdekében, ennélfogva többek, mint egyének összessége. A disputában többnyire csapatok vitatkoznak egymással |
| Deduktív érvelés | Olyan érvtípus, amelynek során egy általános elvből vonnak le egy specifikus állítást. |
| Demokrácia | Politikai-társadalmi rendszer, amelynek alapját az állampolgárok részvétele alkotja. |
| Demokratikus értékek | Azok az értékek, amelynek a demokráciát meghatározzák, úgymint jogegyenlőség, személyes szabadság, részvétel, stb. |
| Disputa | Az angolszász nyelvterületről származó disputa vitakultúrát fejlesztő játék, amely mostanra verseny formában is igen elterjedt Európa-szerte. |
| EGT (Európai Gazdasági Térség) tagállamok | "Az Európai Gazdasági Térség az Európai Unió Egységes Piacának kiterjesztése. Tagjai nem csak EU tagállamok. Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Izland, Írország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, (Magyarország), Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia." |
| Egységes piac | Az EU-tagállamok nemzetgazdaságai között nincsenek akadályok, és olyan egységes piac jött létre, ahol megvalósul az áruk, a személyek, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása. |
| Együttműködés | Az a viselkedési forma, amikor emberek egy csoportja egy közös cél elérése érdekében, azonos értékek mentén, összehangoltan cselekszik. |
| Ellensúlyozás | A cáfolat egyik stratégiája. Akkor beszélünk ellensúlyozásról, amikor a csapat egyetért az ellenfél érvével, de olyan részleteket és értékeket emel ki, amikkel ellensúlyozhatja az érv súlyát. |
| Ellentmondás | Egy ügy, egy kérdés, vagy egy probléma; valami, ami megoldásra vár. A vitában ezt az ellentmondást a tételmondatban fejezik ki. |
| Ellenző oldal | Az a személy vagy csapat a vitában, aki nem ért egyet a tételmondattal, és feladata megcáfolni annak érvényességét. |
| Erasmus | A nagy reneszánsz tudós neve egy 1987 óta működő uniós oktatási programot takar. Jóval 1,5 millió felett van azon diákok száma, akik részesülhettek az Erasmus program nyújtotta előnyökben. A Bizottság Egész Életen Át Tartó Tanulás programjának legismertebb alprogramja. Az Erasmus célja elsősorban a hallgatói és oktatói mobilitás támogatása, de segítséget nyújt egyetemközi nemzetközi projektek szervezéséhez is. A uniós kezdeményezés révén az európai egyetemistáknak lehetőségük nyílik arra, hogy életükben először megtapasztalják, milyen külföldön élni és tanulni. |
| Érték | Kulturális alapelv, amely megmondja, hogy az adott közösség mit tart fontosnak, kívánatosnak, követendőnek, vagy épp ellenkezőleg, kerülendőnek. Az értékek a különféle közösségekben eltérőek lehetnek. A mi kultúránkban pl. érték a szabadság, becsületesség, egyenlőség, szorgalom, stb. |
| Értékrend | Az egyén által magáénak vallott értékek rendszere, amely meghatározza gondolkodását, véleményét és cselekedeteit, és amely a szocializáció során alakul ki. |
| Értéktudatosság | A vitahelyzetekben is igen fontos képesség, hiszen a vita alapja végső soron mindig egy adott érték vagy értékrend melletti érvelés. |
| Értő figyelem | Olyan figyelem, amely segít bennünket abban, hogy meghalljuk és értsük egy beszélő állításait és érveit, észrevegyük az esetleg előforduló ellentmondásokat valamint amennyiben következtetése helyes, elismerjük azt. |
| Érvelés | A bizonyító érv három elemből áll: tétel, bizonyíték és a tétel és a bizonyíték összekapcsolása valamilyen logikai összefüggés mentén. Tehát aki bizonyít, összefüggést keres és mutat ki a bizonyítandó állítás és egy másik állítás között. |
| EU-27 | Az Európai Unió 27 tagállamának rövidítése. |
| Euró | Az Európai Unió új, egységes fizetőeszköze. A közös valuta bevezetéséről szóló döntést az Európai Unió tagországainak képviselői 1992 februárjában írták alá a hollandiai Maastrichtban. 1995 decemberében az Európai Tanács madridi ülésén született döntés arról, hogy a közös pénz neve: euró lesz. Az eurót, mint számlapénzt, 1999. január 1-jén vezették be azokban az európai uniós tagországokban, amelyek megfeleltek a Maastrichtban megszabott pénzügyi feltételeknek. 2002. január 1-jén a nemzeti valuták helyébe lépve 12 régi EU tagállam hivatalos fizetőeszközévé vált. Az euró-zónából a régi tagállamok közül az Egyesült Királyság, Dánia és Svédország maradt ki. Az új tagállamok közül elsőként 2007. január 1-jén Szlovénia vezette be az eurót, majd 2008. január 1-jén Ciprus és Málta is euróra cserélte nemzeti valutáját, Szlovákia pedig 2009. január elsején tért át az euró használatára Észtország pedig 2011. január 1-én. A közös valuta előnyei a külkereskedelmi tevékenységgel foglalkozó vállalatok mellett érezhetőek lesznek azok számára is, akik az Unió területén belül utazni szeretnének, hiszen egyik országból a másikba átutazva nem kell pénzváltással foglalkozniuk. |
| Eurobarometer | A Bizottság 1973 óta működő szolgálata. Feladata, hogy a tagállamokban és a tagjelölt országokban felmérje és elemezze a közvélemény alakulását. Mind a közvélemény-kutatás, mind a fókuszcsoport módszerét alkalmazza. |
| Eurokrata | Az „eurokrata" a „bürokrata" szó mintájára alkotott kifejezés. Az EU-intézményekben (köztük a Parlamentben, a Tanácsban és a Bizottságban) dolgozó több ezer uniós polgárra utal. |
| Európa 2020 Stratégia | A Bizottság tízéves stratégiát dolgozott ki, hogy újra növekedési pályára állítsa az európai gazdaságot. A stratégia a tagállami és az európai szakpolitikák jobb összehangolását szorgalmazza, hogy lendületet adjon az „intelligens, fenntartható és minden társadalmi rétegnek előnyöket biztosító gazdasági növekedésnek. |
| Európa Nap, május 9.: | 1950. május 9-én tartotta meg Robert Schuman akkori francia külügyminiszter híressé vált beszédét, melyben javaslatot tett az európai integráció (lásd alább) létrehozására. Schuman az európai összefogásban látta a háborúból kilábaló Európa számára a béke biztosításának és a jólét megteremtésének zálogát. Javaslataival képletesen a mai Európai Unió alapkövét rakta le, ezért május 9-ét az EU születésnapjaként ünnepeljük. |
| Európai Bizottság | A Bizottság az EU javaslattevő, döntés-előkészítő, végrehajtó, ellenőrző intézménye. Feladata a közösségi politikák képviselete, a közösségi politikák megvalósítása, az Unió képviselete a nemzetközi fórumokon, a közösségi alapok kezelése. A Bizottságba minden tagország egy főt delegál. Mandátum: 5 év, a tagállamok kinevezésével, a Parlament jóváhagyásával. |
| Európai év | Az EU évente-kétévente európai évnek nyilvánít egy adott évet annak érdekében, hogy kiemelkedően fontos európai témákra hívja fel az emberek figyelmét. Minden európai év során számos különleges rendezvényre kerül sor az adott témához kapcsolódóan. 2010 az önkéntesség európai éve. |
| Európai Központi Bank (ECB) | Az Európai Unió jegybankja. Legfőbb feladata az euró stabilitásának megőrzése. Felállítására 1998-ban került sor, székhelye Frankfurt. |
| Európai Ombudsman | Az EU ombudsmanját az Európai Parlament választja. Feladata, hogy kivizsgálja a közösségi intézmények tevékenységében megnyilvánuló visszásságokra vonatkozó azon panaszokat, amelyeket az uniós polgárok, valamint az Unió területén székhellyel rendelkező jogi személyek vélt sérelmeik esetén jelentenek be. |
| Európai Önkéntes Szolgálat (EVS) | Az Európai Önkéntes Szolgálat révén fiatalok önkéntes munkát végezhetnek egy másik országban, általában kettőtől tizenkét hónapig tartó időtartamban. Az önkéntes munkák széles körét kínálják a különböző résztvevő szervezetek, mindenki megtalálhatja az érdeklődésének leginkább megfelelő tevékenységet kulturális, környezetvédelmi, sport, média és különböző szociális területeken. Az önkéntes szolgálat ideje alatt a fiatalok intenzív tanulási folyamatnak lesznek részesei, lehetőségük nyílik egy másik ország és kultúra megismerésére, és ezáltal önmaguk, személyiségük fejlesztésére. (Hátrányos helyzetű fiatalok rövidebb időtartamú önkéntes szolgálatot is vállalhatnak..) Az önkéntes szolgálat ideje alatt az Európai Bizottság támogatása fedezi az önkéntes megélhetési költségeit (étkezés, lakhatás) és szerény mértékű, országonként eltérő mértékű zsebpénzt biztosít. |
| Európai Parlament | Az EU tagországainak képviselőiből álló, jelenleg 736 tagot számláló intézmény. A képviselőket a tagállamokban a nemzeti jogrendszernek megfelelően, közvetlenül választják 5 évre. A képviselők politikai frakciókba tömörülve képviselik érdekeiket. Az Európai Unióban a legfőbb döntéshozó és jogalkotó szerv a Tanács, így az Európai Parlament a nemzeti parlamentektől eltérő hatáskörrel rendelkezik. Ennek ellenére az Európai Parlament a döntéshozatalban egyre fontosabb szerepet játszik. Attól függően, hogy milyen eljárásról van szó, a Parlament akár meg is vétózhatja a Tanács döntését. Plenáris üléseinek székhelye Strasbourg, a bizottságok viszont többnyire Brüsszelben működnek. Az Európai Parlament tisztviselőit (elnökét, alelnökeit és a questorokat) két és fél évre választják. |
| Európai Tanács | Az EU-tagállamok állam-, illetve kormányfőiből, valamint az Európai Bizottság elnökéből álló testület, amelyet az EU csúcsszervének is szokás nevezni. Ennek megfelelően kizárólag nagyhorderejű, többnyire stratégiai kérdésekben dönt, valamint meghatározza az általános politikai iránymutatásokat. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésekor állandó elnököt kap. |
| Európai Unió Tanácsa | EU fő döntéshozó szerve. A jogalkotás elsődleges, de nem kizárólagos felelőse, amely vagy egyedül, vagy az Európai Parlamenttel közösen dönt. Kormányközi alapon működő intézmény, ülésein a tagállamok kormányképviselői, általában miniszterei vesznek részt. A Tanácsot szokás ezért Miniszterek Tanácsaként is emlegetni. |
| Euroszkeptikus: | Gyakori kifejezés, melyet olyan emberekre használunk, akik ellenzik az európai integrációt, vagy „szkeptikusak” az Uniót és célkitűzéseit illetően. |
| Felkészülési idő | Olyan időintervallum, amelyet a vita során mindkét csapat felhasználhat, hogy konzultáljanak egymással a csapattagok. Ideje vitaformátumonként változó, pl. a Karl Popper vitában nyolc perc áll a csapatok rendelkezésére. |
| Fenntartható fejlődés | A fenntartható fejlődés olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké stb.), ami „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket". |
| Fiatalok Lendületben Program (Youth in Action) | A 2007-2013 közötti időszak Uniós közösségi programja az ifjúságpolitika területén. Az Program része többek között az Európai Önkéntes Szolgálat és a nemzetközi ifjúsági csereprogramok. |
| Füstölt hering | A megtévesztések egy típusa, a figyelem elterelése a lényegről valami jelentéktelenre. |
| G20 | A G20 a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő szervezet. Tagjai: Argentína, Ausztrália, Brazília, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, India, Indonézia, Olaszország, Japán, Mexikó, Oroszország, Szaúd-Arábia, Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Korea, Törökország, Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió. |
| Gazdasági és Monetáris Unió | A gazdasági integráció harmadik és egyben legmagasabb fokozata. Azt a szintet jelöli, amelyen nem csak az áruk, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke piacain nincsenek korlátozások, hanem az érintett országokban azonos gazdaság- és pénzügypolitika is érvényesül. A Maastrichti szerződés által lefektetett program, amelynek végső, harmadik szakasza a közös valuta, az euró bevezetésével 1999. január 1-jén 11 tagállam (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország) részvételével indult el (2001. január 1-jén Görögország 12-ként csatlakozott). A GMU nevének megfelelően nem csak monetáris uniót és ebből fakadóan a közös pénz bevezetését jelenti, hanem a tagállamok közötti gazdaságpolitikai harmonizáció, koordináció erősítését, azaz a gazdasági unió megvalósítását. Az euró készpénzformában való bevezetése 2002. január 1-jén végül 12 ország részvételével valósult meg. |
| Gesztikuláció | Azon mozdulatok, amivel a szónok előadását magyarázat képpen kíséri. |
| Gondolkodási készségek | Koncentráció, írott/hallott szöveg értése, rövid válasz szerkesztése hallott szöveg (beszéd) alapján, jegyzetelés, rendszerezés, értéktudatosság, kreativitás, definíció-alkotás. |
| Hibás általánosítás | A megtévesztés egyik fajtája, amikor a vitázó túl kevés, vagy a csoportra nem jellemző példából von le általános következtetést. |
| Hivatalos nyelvek | Az EU-nak 2007 óta óta 23 hivatalos nyelve van. Ezek az angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén. Az EU minden jogszabályát valamennyi hivatalos nyelvre lefordítják. Az EU alkalmazottainak ezért több mint ötöde tolmács vagy fordító. Az alacsonyabb szintű tanácskozásokon azonban gyakran az angol és a francia a munkanyelv. Az Európai Bíróság bírái viszont kizárólag franciául tanácskoznak. |
| Improvizáció | Rögtönzés, előzetes felkészülés nélküli beszéd, előadás. |
| Infláció | Az infláció a közgazdaságtanban az árszínvonal tartós emelkedése, a pénz vásárlóerejének romlása mellett. |
| Integráció | Az a folyamat, amelynek során több nemzetgazdaság összekapcsolódik, a köztük lévő különbség mindinkább eltűnik, az egymás közti gazdasági (majd később egyéb) kapcsolatok is mindinkább közelítik az országon belüli kapcsolatok sajátosságait. |
| Irányelv | Olyan közösségi jogszabály, amely az elérendő célokat illetően kötelezi a tagállamokat, de a cél megvalósításának formáját, az eljárások megválasztását és saját jogrendszerbe illesztését a tagállamokra bízza. |
| Jean Monnet (1888-1979) | Francia gazdasági tanácsadó és politikus, az európai integráció ügyének elkötelezettje, a nyugat-európai nehézipar egyesítését előirányzó Schuman-terv szellemi atyja. A francia kormány főtanácsadójaként az 1950. május 9-i Schuman-nyilatkozat szellemi atyja. Ez a nyilatkozat vezetett el az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) létrehozásához, és mint ilyet, az Európai Unió alapjait lefektető egyik meghatározó dokumentumnak tekintik. 1952 és 1955 között Monnet az ESZAK végrehajtó testületének első elnöke. |
| Jelekkel való érvelés | Jelenségek és az azokat kísérő feltételek között von párhuzamot. |
| Kamatláb | A kamat egy pénzösszeg, amit a befektetésünk névértéke után fizet meg az, akinek a tőkénket kölcsön adtuk. A névértékre vetített kamat összege %-os formában kifejezve a kamatláb. |
| Karl Popper | Osztrák származású filozófus, neve elsősorban a tudomány- és politikai filozófia kérdésfeltevéseihez kapcsolódik. Utóbbihoz kapcsolódva a liberális demokráciáról és a nyitott társadalomról vallott gondolatai tették híressé. Soros György Poppernek A nyitott társadalom és ellenségei című művére alapozva hozta létre a Nyitott Társadalom Intézetet (Open Society Institute). |
| Karl Popper vita | A formális vitának egy olyan típusa, amelyben két háromfős csapat vitázik egymással valamely ügy mentén. Ma ez az egyik legnépszerűbb vitaformátum, amelyet a ’90-es években az International Debate Education Association (IDEA) kérésére dolgoztak ki. |
| Kérdés-láncolat | A kérdezésnek az a formája, amikor a kérdezőnek egymást követő, több kérdés feltételére van lehetősége, pl.: Karl Popper vita. |
| Kibocsátás-kereskedelmi rendszer | Az Európai Unió Kibocsátás Kereskedelmi Rendszere az energiaigényes iparágak (energia, vaskohászat, kerámia, cement- és üveggyártás) legnagyobb telepeit és termelő egységeit foglalja magába. Körülbelül 10500 üzem tartozik ide, amelyek az Unió üvegházhatású gázok kibocsátásának 40 százalékáért felelősek. A különböző gyáregységek kvótáit a Nemzeti Elosztási Tervben határozzák meg. Ezt a tagállamok állítják össze és az Európai Bizottság fogadja el. Ha egy vállalat túllépi a számára megszabott mennyiséget, kvótát vásárolhat attól, amelyik nem használta fel a számára szabott keretet. A szabályozás mind a 27 tagország számára kötelező. |
| Kirakat érvelés | A megtévesztések egyik fajtája, amikor felhozunk egy olyan érvet, amit a másik csapat nem alkalmazott, majd legyőzzük azt. |
| Kohéziós alap | A strukturális alapoktól függetlenül a Maastrichti Szerződés állította fel 1993-ban a Kohéziós Alapot, amely az EU azon kevésbé fejlett államait támogatja, amelyek vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GNP-je nem éri el a közösségi átlag 90%-át. A Kohéziós Alap ezen államok környezetvédelmi és közlekedési infrastrukturális beruházásaihoz nyújt támogatást. |
| Kommunikáció | A kommunikációt három részre osztjuk verbális-, vokális- és non-verbális kommunikációra. A verbális kommunikáción a szóbeli és írásbeli közlést értjük. A vokális kommunikáció részei: a hangsúlyt, hanglejtést, beszédtempó stb. A non-verbális kommunikáció a közlés nem szavakkal kifejezett elemeit jelenti, részei a testtartás, a gesztusok, a mimika és a szemkontaktus. |
| Kompetencia | Az adott kontextusnak megfelelő ismeretek, készségek, attitűdök, értékek alkalmazása. |
| Kompromisszum | Olyan megállapodás, amelyet minden érintett fél elfogad, és amely az eltérő álláspontok között helyezkedik el. |
| Koncentráció | figyelmünk irányításának és az irányítás megtartásának képessége. |
| Konfliktuskezelés | az a tevékenység, amikor egy fennálló vélemény-, érdek- vagy értékbeli különbséget olyan módon tisztázunk, hogy az sem emocionálisan, sem fizikailag nem okoz sérülést egyik érintett félnek sem. |
| Konstruktív kritika | más néven építő kritika a visszajelzésnek az a formája, amely a teljesítményt pozitív módon értékeli, motiválás és nevelés a célja. |
| Konszenzus | olyan megállapodás, amelyet minden érintett fél elfogad, és amelyben az eltérő igények és érdekek maradéktalanul érvényesülnek. |
| Konvergencia-kritériumok | Azon feltételek összefoglaló neve, amelyek alapján eldöntik, hogy mely tagország vehet részt az EMU harmadik szakaszában, a Gazdasági és Monetáris Unióban. A kritériumok az inflációra, a kamatlábra, a költségvetési deficitre, az államadósság GDP-hez viszonyított arányára, valamint az árfolyam-stabilitásra írnak elő bizonyos mértékeket. |
| Költségvetési hiány | Ez a szakkifejezés az államháztartás bevételei és kiadásai közti különbséget jelenti. Itt az Euró bevezetésének egyik fontos kritériuma, miszerint a költségvetés hiánya nem haladhatja meg a 3%-ot. |
| Körkörös definíció | Más néven szószaporítás, a megtévesztés egyik fajtája, a definiálásnak egy olyan formája, amely ugyanazzal a kifejezéssel határoz meg egy terminust. |
| Közélet | Azon ügyeknek, kérdéseknek, döntéseknek, tevékenységeknek az összessége, amelyek az egész közösség életét befolyásolják. |
| Közjó | Olyan anyagi és szellemi javak összessége, amelyeket a közösség kínál tagjai számára, és amelyeket az egyén saját maga nem volna képes előállítani, fenntartani, az egyén a közösség tagjaként részesül belőle, pl.: iskola, kórház, tudományok, stb. |
| Közönség | Emberek csoportja, akik előtt a vita zajlik. |
| Közösség | Az emberek azon csoportja, amelyhez tartozónak tekinti magát az egyén, amellyel azonosítja magát. Ez szűken értelmezve lehet egy kiscsoport, felekezet, utca, falu, kerület, de tágan értelmezve akár egy ország is. Egy egyén általában több közösséghez is tartozik, így többféle identitása is lehet. |
| Kreativitás | Az a képesség, amikor két tárgy, fogalom között szokatlan, de reális kapcsolatot hozunk létre. |
| Kritikus gondolkodás | Bármely témához való sok szempontú hozzáállás. |
| Kutatás | Érvek, bizonyítékok, statisztikák, források keresésének és szelektálásának folyamata a vitára való felkészüléskor |
| Kutatási készségek | Azoknak a készségeknek az összessége, amik lehetővé teszik egy téma minél sokoldalúbb megismerését. Ezek a következők: írott szöveg értése, lényegkiemelés, rendszerező képesség, összefüggések meglátása és felismerése, kreativitás, kritikus gondolkodás. |
| Laikus bíró | Az a bíró, aki korábban sohasem volt vita megfigyelője, és maga még nem tapasztalta meg résztvevőként a formális vitát. |
| Lineáris felépítés | A beszédalkotás egyik lehetséges szervezési elve. A gondolatok bemutatása egy meghatározott egymásutániságban történik, annak érdekében, hogy a közönség könnyen követhesse a gondolatok irányát, melyet a szónok érveinek alátámasztására használ. |
| Megszólalás készségei | Azon készségek összessége, amelyek a nyilvános megszólaláshoz szükségesek, mint pl. a megfelelő artikuláció, hangerő, intonáció, stb. |
| Megtévesztés | Olyan kijelentés, ami látszólag bizonyító érv, valójában azonban nem az. |
| Megújuló energia | A megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik. A megújuló energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, tehát alkalmazásuk nem rombolja a környezetet, ugyanakkor nem is fogják vissza az emberiség fejlődési lehetőségeit. Szemben a nem megújuló energiaforrások (kőszén, kőolaj, földgáz stb.) használatával, nem okoznak olyan halmozódó káros hatásokat mint az üvegházhatás, a levegőszennyezés, vagy a vízszennyezés. A legfontosabb megújuló energiaforrások: napenergia (naperőmű), napelem, napkollektor, vízenergia (vízerőmű), árapály-energia, hullám energia, szélenergia, geotermikus energia, biomassza, bioetanol, biodiesel. |
| Mimika | Arcjáték. |
| Monoton beszéd | A szónoklásnak az a típusa, amikor minden ugyanabban a hangnemben hangzik el. |
| Narratív beszéd | Az a jelenség, amikor a szónok saját szavaival mond el egy történetet, fejt ki egy tényt vagy eseményt. |
| Nézőpontváltás | Amikor egy adott helyzetben az egyik résztvevő képes egy másik résztvevő szempontjait, helyzetét, prioritásait megérteni és figyelembe venni. |
| NGO | A nem kormányzati szervezet (angolul Non-governmental Organisations, NGO) vagy civilszervezet olyan minden kormánytól független, civilekből álló nonprofit szervezet, amely saját költségvetéssel rendelkeznek. Általában spontán módon, kezdeményezésre, mozgalomból kinőve jön létre. Ilyenek lehetnek például a különböző alapítványok, egyesületek. |
| Non sequitur | „Nem következik”. A megtévesztés egyik fajtája, amikor az érv és az indoklás nem passzolnak, vagyis a következtetést nem lehet a felsorolt okokból levonni. |
| Nyilvános beszéd | A beszédnek az a formája, amit az előadó közönség előtt mond el valamilyen konkrét céllal. |
| Nyilvános beszéd készségei | Azon készségek összessége, amelyek segítenek abban, hogy hallgatóság előtt előadott beszédünk meggyőző és érthető legyen mint pl. a megszólalás, prezentáció, improvizáció, stílus, testbeszéd |
| Ok-okozati érv | Két tény közötti oksági kapcsolatra épülő érv. Pl.: Az erőszakos szövegeket tartalmazó rap-zenét be kellene tiltani, mert ezek a szövegek a bűnözés terjedéséhez vezetnek. |
| Önbizalom | Önismereten alapuló megfelelő bizalom saját képességeinkben. |
| Önfegyelem | Az egyén azon képessége, hogy tudatosan, meghatározott cél érdekében alakítsa viselkedését. |
| Prioritás | A prioritás szó szerinti jelentése: az elsőbbség joga. Azonban itt célt, fő irányt jelent. |
| Részvétel | Attitűd, magatartásforma, amelynek értelmében az egyén pro-aktívan befolyásolja közössége életét. |
| Rögtönzés | Improvizáció, előzetes felkészülés nélküli beszéd, előadás |
| Rögtönzött szónoklat | Amikor a szónok csak nagyon rövid előkészület után, vagy felkészülés nélkül mondja el beszédét. |
| Schengeni egyezmény | 1985-ben e luxemburgi városban állapodtak meg a Benelux-államok, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság képviselői abban, hogy fokozatosan lebontják az ellenőrzést közös határaikon. Később csatlakozott valamennyi EU-tagország, Dánia, Írország és Nagy-Britannia kivételével. Az eredeti határidő 1990 eleje lett volna, de ezt többször módosították, és végül 1995 májusában lépett életbe. A Schengeni Egyezmény értelemszerűen azzal jár, hogy az azt aláíró országok külső határainál viszont igen szigorú ellenőrzést valósítanak meg. |
| Soros elnökség | Az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét félévenkénti váltásban egy-egy tagállam tölti be. A soros elnök tagállam hívja össze az üléseket és elnököl nemcsak a Miniszterek Tanácsában, de az Európai Tanácsban is, ő hív fel szavazásra, és írja alá az elfogadott aktusokat. Magyarország 2011 januárja és júniusa között az Európai Unió soros elnöke. |
| Stílus | A szónok által használt nyelvezet, hanghordozás, testbeszéd. |
| Strukturális alap | Feladatuk az Unión belüli fejlettségbeli különbségek mérséklése, az eltérő fejlettségi szintű államok és régiók gazdasági és társadalmi kohéziójának megteremtése. A 2007-2013-as időszakban két strukturális alap működik: az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap. Jelenleg a közösségi költségvetés bő 1/3-át fordítják a strukturális alapok, valamint a céljaiban és jellegében hasonló Kohéziós Alap kiadásaira. |
| Szakpolitikák | Azon területek, amelyeken az EU aktív szerepet vállal, azaz különböző intézkedésket hoz, iránymutatásokat ad. |
| Szavazólap | Egy papírlap, amelyen a bíró megfogalmazza véleményét (arról, hogy ki nyerte meg a vitát), a döntésének okait (miért éppen az a csapat győzött), illetve a vitában résztvevők által elnyert pontokat. |
| Személyes kompetenciák | Mindazok az ismeretek, készségek, attitűdök, értékek, amik ahhoz kellenek, hogy az ember boldoguljon; voltaképpen a társas és egyéb pl. a szülői, állampolgári, munkavállalói stb. kompetenciák alapja, mint pl. az írott és hallott szövegek értése, a kritikus gondolkodás, a probléma-megoldás, a nyilvános felszólalás és beszéd, a kulturált viselkedés, az érdekérvényesítés (asszertivitás), stb. |
| Szerződés | Az Európai Unió, illetve az Európai Közösségek alapító szerződéseinek, illetve azok módosításainak összefoglaló neve. Az EU elsődleges joganyagát ezek a szerződések képezik. |
| Szubszidiaritás | A szubszidiaritás elve szerint minden döntést azon a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol az optimális informáltság, a döntési felelősség és a döntések hatásainak következményei a legjobban láthatók és érvényesíthetők. Eszerint a Közösségre csak azokat a jogköröket ruházzák át, amelyeket hatékonyabban lehet közösségi szinten gyakorolni, mint a függetlenül eljáró tagállamok vagy a régiók útján. |
| Tagállam | "Azok az államok, melyek egy nemzetközi szervezethez tartoznak, az adott szervezet tagállamai. A kifejezés gyakran ezen országok kormányait is jelenti. 2007. január 1-je óta az Európai Unió tagállamai: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia. " |
| Támogató oldal | A vita során azt a személyt vagy csoportot jelenti, aki egyetért a vita alapját képező tételmondattal, és feladata annak megvédése. |
| Társas kompetenciák | Más néven szociális kompetenciák, a másokkal való együttéléshez, együttműködéshez szükséges készségek, ismeretek és attitűdök, amelyekre nagy szükség van a mindennapi életben éppen úgy, mint a vitában. Ilyenek pl. az együttműködés, a különbözőségek elfogadása, a konfliktuskezelés, a felelős döntéshozatal, stb. |
| Tekintélyre való hivatkozás | (1) pozitív értelemben azt jelenti, hogy az érv egy külső forrás (személy, intézmény, szervezet, stb.) hitelességére épít; (2) negatív értelemben a megtévesztés egyik fajtája, amikor a vitázó valaki véleményét olyan döntő érvnek, „utolsó szónak” tekinti, amellyel szemben ellenvéleménynek helye nincs. |
| Testbeszéd | Nem szavakkal történő közlésforma. A mimika, a gesztikuláció és a testtartás összessége, amik a beszélő témához kapcsolódó érzelmeit fejezik ki. Értelmezése és használata a legtöbb esetben nem tudatos, mégis az emberek közötti kommunikáció 55%-a ilyen módon történik. A verbális készségekhez hasonlóan fejleszthető. |
| Tételmondat | A vita témája. Egy olyan állítás, amiben a felek nem értenek egyet. Kritériumai: kijelentő mondatban megfogalmazott, tiszta és érthető, homályos kifejezésektől mentes, semleges, elfogulatlan. |
| Tisztelet | Akárcsak a mindennapi életben, a vitahelyzetekben is az egymás iránti tisztelet és megbecsülés a kommunikáció alapja. |
| Tolerancia | Türelem és elfogadás mások véleménye, vallása, világnézete, etnikai és nemzeti hovatartozása iránt. A tolerancia három együtt érvényesülő kritériuma a konfliktustűrő képesség, a jogegyenlőség elfogadása és az erőszak elutasítása. |
| Toulmin-modell | Az érvelés Stephen Toulmin filozófus által kidolgozott modellje, mely az állítás, a bizonyítás és a magyarázat kapcsolatára vonatkozik. |
| Többségre való hivatkozás | A megtévesztés egyik fajtája, amikor csak azért állítjuk, hogy valami igaz, mert az emberek többsége támogatja. |
| Trió elnökség | Három egymást követő elnökséget betöltő tagállam egyfajta „trióban” szorosabban is együttműködik egymással: megoszthatják egymással tapasztalataikat és segítik egymást a felkészülésben, szorosan együttműködnek feladataik ellátásában, különös tekintettel a féléves periódusokon túlnyúló ügyekre, amelyekben egyeztetik álláspontjukat. Ez a trió-elnökség a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével „intézményesült”. A spanyol-belga-magyar az első csoportos elnökség, amely teljes egészében a lisszaboni szabályok szerint működik. Spanyolország, Belgium és Magyarország közös trió-elnökségi programot dolgozott ki, amely a 18 hónap alatt napirendre kerülő szakpolitikai dossziék, jogalkotási javaslatok, uniós események, főleg állam- és kormányfői, valamint miniszteri szintű találkozók tervezését jelenti. |
| Uniós polgárság | Mindenki, aki valamely EU-tagállam állampolgára, egyben az Unió polgára is. Azonban nem helyettesíti a tagállami állampolgárságot, hanem kiegészíti azt, többletjogokat biztosít. Az uniós polgárság 4 konkrét jogosultsággal jár: 1. az EU bármelyik országában szabadon mozoghat, utazhat és tartózkodhat; 2. a lakóhelye szerinti tagállamban részt vehet a helyhatósági és az európai parlamenti választásokon, azokon jelöltként is indulhat; 3. az Unión kívüli országokban igénybe veheti bármelyik másik EU-tagállam diplomáciai és konzuli testületeinek védelmét, amennyiben saját országának nincs képviselete; 4. petíciót nyújthat be az Európai Parlamenthez, és panasszal fordulhat az európai ombudsmanhoz. |
| Vitabajnokság | Viták sorozata, melyben különböző számú csapatok és vitázók versenyeznek egymással. |
| Vitacsata | 2010-ben két megyére kiterjedő vitaesemény az EU-val kapcsolatos témákban. |
| Vitaformátum | A formális vita típusait nevezzük így, melyekben szabályok határozzák meg az időkereteket, a beszédek sorrendjét, és azt a módot, ahogyan a vita megvalósul. A formális vitának többféle formátuma létezik, mind saját szabály-együttessel rendelkezik. |
