Az Erasmus Mindenkinek hozzájárul az Európa 2020 stratégia megvalósításához: célja a foglalkoztatás bővítése és az oktatásban résztvevők arányának növelése. Továbbá, kiterjed nemcsak az oktatásra és az ifjúsági területre, hanem a sporta is. Ezzel a megváltozott munkaerőpiaci követelményekhez is igazodni kíván.

Az új program támogatást nyújt majd az egyéni mobilitáshoz (mint amilyen például a jelenlegi Erasmus program), az intézményi együttműködésekhez, illetve a tagállamok oktatási rendszereinek korszerűsítéséhez. Nem nyújt ugyanakkor többé támogatást munkavállalók külföldi szakmai gyakorlatához (mint a jelenlegi Leonardo program), vagy tanulmányutakhoz.

Több új elemmel is gazdagodott a program, melyek eddig nem voltak elérhetők. Így a jövőben támogatásra kerülne a felsőoktatási intézmények és a vállalatok közti partnerség, vagy a képző intézmények és vállalkozások közt létrejövő együttműködés. Ezen partnerségeknek főleg az lenne a célja, hogy új tanulási és innovatív szakképzési lehetőségeket teremtsenek, a munkaerőpiaci szereplők érdekeinek és igényeinek figyelembevételével.

Ha többre vagy kíváncsi, látogass el az Erasmus Mindenkinek oldalára.

Forrás: www.tpf.hu

A rendszer az információ gyors és hatékony áramlását segíti elő az Európai Bizottság és a tagállamok között, olyan esetekben, mikor felmerül a gyanú, hogy egy termék a fogyasztókra veszélyes lehet. A RAPEX nem tárol információt az élelmiszerről és a gyógyszerekről, illetve orvosi eszközökről, ezeket ugyanis más mechanizmusok felügyelik.

Hogyan is működik ez a gyakorlatban?

Ha egy terméket, például egy gyermekjátékot, veszélyesnek találnak, először az illetékes nemzeti hivatal (Magyarországon ez a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság) intézkedik arról, hogy a termék visszavonása vagy megszüntetése érdekében a megfelelő lépéseket megtegyék. Ezután a nemzeti hivatal informálja az Európai Bizottságot a termékről és a veszélyeiről, valamint a megtett lépésekről a kockázatok és a veszély elkerülése érdekében.

Ezt követően a Bizottság továbbítja a kapott információt a többi tagállam fogyasztóvédelemmel foglalkozó nemzeti szervezetéhez. A Bizottság heti jelentéseket publikál a potenciális veszélyt jelentő termékekről, illetve a lépésekről, melyeket a megszüntetés érdekében tesznek.

A tagállamok nemzeti hivatalai figyelemmel követik a jelentéseket, és azt, hogy vajon országukban megtalálható-e az adott termék. Amennyiben igen, intézkednek annak visszavonásáról.

A RAPEX-hez a tavalyi évben a tagállamokból összesen 2278 esetben érkezett riasztás a fogyasztók számára potenciálisan veszélyt jelentő termékekkel kapcsolatban, és ezek intézkedéseket is vontak maguk után. Magyarországról 294 bejelentés érkezett. A statisztikák azt mutatják, hogy a legtöbb esetben ruházati cikkek és divatcikkek, illetve játékok miatt kell riasztást kiadni.

Forrás: bruxinfo.hu, ec.europa.eu

Ahogyan arról a Szóval?! EU-s hírei közt többször is olvashattál (itt és itt), az EU igyekszik minél többet tenni azért, hogy az uniós polgárok mindenütt élhessenek jogaikkal. Ennek érdekében az Európai Bizottság által nyilvánosságra hozott intézkedéscsomag 6 területen összesen 12 javaslatot fogalmaz meg, amelyek elősegítik a jogérvényesülést.

A hat terület, amelyen a Bizottság javulást kíván elérni, a következő:

1. Az akadályok lebontása a munkavállalók, a diákok és a gyakornokok számára az EU-ban

A munkavállalás sok esetben gyakorlati vagy épp bürokratikus nehézségekbe ütközik az EU tagállamaiban, annak ellenére, hogy a szabad mozgás uniós alapjog. Ezt a helyzetet a Bizottság úgy kívánja megszüntetni, hogy egyrészt kiterjesztené azt a 3 hónapot, amíg egy munkakereső munkanélküli ellátást kap, másrészt pedig a szakmai gyakorlatok vonatkozásában minőségi szabványokat vezetnének be. (A jelenlegi helyzetről és a felmerülő akadályokról itt olvashatsz, illetve videóriportot itt találsz.)

2. A bürokrácia csökkentése a tagállamokban

E területen főként azt tűzi ki célul a Bizottság, hogy a személyi okmányokat könnyebben elfogadják más tagállamokban is.

3. A kiszolgáltatottabbak védelme az EU-ban

Egyrészt, egy uniós szinten elismert fogyatékossági igazolvány kidolgozása a cél, másrészt pedig a különösen a gyermekek és a kiszolgáltatott polgárok, eljárási jogainak további megerősítése.

4. A vásárlás akadályainak lebontása az EU-ban

Ezen a területen főként a fogyasztók jogainak kiszélesítésére koncentrálnak, így például szeretnének kidolgozni egy online rendszert, mely digitális termékek vásárlása esetén lehetőséget teremt a polgárok számára az árak határokon átnyúló összehasonlítására

5. Az EU-ra vonatkozó célzott és könnyen elérhető információ hozzáférhetőségének javítása

A polgárok sokszor még mindig nem tudják, hová is fordulhatnak problémás esetek, vitás ügyek esetén, így cél a lakosságbarát tájékoztatás nyújtása arról, hova fordulhatnak a polgárok problémáik orvoslása érdekében

6. A polgárok részvételének előmozdítása a demokratikus folyamatban

A külföldre költöző polgárok esetében gyakran nem adott a jog, hogy származási országuk országos választásán részt vegyenek, így a Bizottság erre is megoldást kíván kidolgozni.

Az uniós polgárságról szóló jelentés az idei év, a polgárok európai éve központi eleme, melyről bővebben itt tájékozódhatsz.

A fentiek kapcsán a Bizottság által kiadott sajtóközleményt itt találod.

A 7 film megtekinthető az Európai Bizottság YouTube-csatornáján: külön erre az alkalomra lejátszási listába rendezték a 7 film bemutatóját.

Az Európai Bizottság Média programja az európai film- és audiovizuális ipart hivatott segíteni, a fenti filmek is ezen program támogatásával valósultak meg. Nemcsak a különböző fejlesztésekre, de a termékek terjesztésére és népszerűsítésére is érhető el támogatás. Azért is különösen fontos ez, mert az európai filmek hagyományosan nehezen veszik fel a versenyt Hollywooddal, így szükségük van segítségre abban, hogy betörhessenek a saját országukon, vagy épp az EU-n kívüli piacokra.

A Media program alprogramokkal is rendelkezik, mint például a Media Mundus vagy a Media Literacy. A Media Mundus program lényege, hogy segít az európai filmrendezőknek, producereknek, hogy a világ más részein alkotó kollégáikkal tapasztalatot cserélhessenek. Erre a célra 2011 és 2013 közt 15 millió került elkülönítésre.

A Media Literacy a szakmával szemben a fogyasztókat veszi célba. A cél, hogy az audiovizuális ipar célcsoportja, tehát a közönség, megtanulja értő módon használni és befogadni a termékeket, szemlélje azokat kellően kritikusan, és nem utolsósorban, vegyen részt az erről szóló kommunikációban. Ennek jegyében a Bizottság olyan projekteket támogat, melyek ezeket a célokat megvalósítják.

A Media programról bővebben itt olvashatsz, a Media Literacy programról pedig itt, míg a Cannes-ban zajló eseményekről és EU-s vonatkozásukról itt tájékozódhatsz bővebben.

Ahogy Magyarországon is beszüntették az egy- és kétforintosok gyártását, úgy most az EU is azt fontolgatja, hogy az egy- és kétcenteseket forgalmon kívül helyezi.

Négy lehetséges út áll a kis címletű érmék előtt: egyrészt, meghagyhatják a status quo-t, tehát előfordulhat, hogy továbbra is forgalomban maradhatnak. Másrészt, az is felmerült, hogy megváltoztatják az érmék anyagát, és így a jelenleginél olcsóbban lehetne őket előállítani. Természetesen az is egy lehetőség, hogy bevonják az összes egy- és kétcentest, ahogyan tették azt például itthon is az egy- és kétforintosokkal, vagy az, hogy folyamatosan (3-4 év alatt) kivonják őket a forgalomból.

Az egy- és kétcentesek gyártása 1,4 milliárd euróba került 2002 óta az EU-nak, a polgárok véleménye pedig elég vegyes, ami az érmék használatát illeti: ugyan sokan tartanak attól, hogy inflációhoz vezetne az eltűnésük, de fizetés során mégsem igazán használják őket.

A Bizottság kijelentette, hogy az érmék gyártása a jelenlegi formában egészen nyilvánvalóan veszteséges, hiszen a gyártásuk többe kerül az eurózónának, mint amennyit valójában érnek. Ennek ellenére az EB jelenleg egyik lehetséges megoldás mellett sem foglal állást, és további egyeztetéseket szorgalmaz az érmék jövőjéről.

Forrás: euobserver.com

a kép forrása

A francia kiábrándultság azonban nemcsak az EU-ra, hanem nemzeti politikusaikra is vonatkozik: hasonlóan vélekednek ugyanis a francia polgárok választott vezetőikről is. A felmérés ugyanakkor Franciaországon kívül másutt is hasonló trendekre hívja fel a figyelmet. A vizsgált országokban (Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Görögország, Spanyolország, Olaszország, Lengyelország és Csehország) tavaly a lakosság 60%-a támogatta ez Európai Uniót. Ez az érték idén 45%-ra csökkent.

A felmérés említésre méltó különbségeket tárt fel Franciaország és Németország lakosainak az EU-hoz fűződő viszonyáról. Míg a franciák 58%-a nem kedveli különösképp az Uniót (szemben a 2012-es 40%-al), és 77%-uk úgy gondolja, hogy az európai integráció csak nehezebb helyzetbe sodorta országukat, addig ezzel szemben a németek markáns ellenvéleményt képviselnek. Olyannyira, hogy a német polgárok mintegy fele hajlandó lenne Brüsszelt még több joggal felruházni a válság hatékony kezelésének érdekében.

Egyes vélemények szerint a különbség annak köszönhető, hogy a német gazdaság némely – vagy épp a legtöbb – tagállamhoz viszonyítva jól teljesít, így polgárai is másképp értékelik az EU szerepét. Valószínűleg ennek köszönhető az is, hogy míg a francia elnök, Francois Hollande támogatottsága országában nem túl magas, addig Angela Merkel német kancellár kifejezetten népszerű politikusnak számít.

Forrás: euobserver.com

Az Unióban mintegy 60 millió polgár nem rendelkezik bankszámlával, és közülük nagyjából 20 millióan vannak, akik nyitni szeretnének, de nem tudnak. Ennek a helyzetnek a megszüntetésére a Bizottság nemcsak azt javasolja, hogy alanyi jogon járjon mindenkinek a bankszámla, de azt is, hogy könnyebb legyen a számlaváltás, illetve átláthatóbbá váljanak a bankszámlák fenntartási és vezetési költségei.

Ezzel az irányelvvel biztosítaná Brüsszel azt, hogy a bankok ne tagadhassák meg olyan polgároktól a számlavezetést, akik szűkös anyagi körülmények közt élnek, vagy korábban hitel-visszafizetési problémáik voltak. Ma ezek is minősülhetnek kizáró oknak, melyek esetén már nem lehet bankszámlát nyitni. A jövőben ilyen kizáró oknak csak az minősülne, ha az ügyfél megsérti a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására vonatkozó törvényeket.

A direktíva arról is rendelkezne, hogy könnyebben összehasonlíthatóvá váljanak a folyószámlák kezelési költségei, illetve, hogy az ügyfelek a jelenlegi gyakorlatnál jóval könnyebben válthassanak bankot. Ezekkel az intézkedésekkel az EU a banki ügyfelek lehetőségeit és jogait igyekszik szélesíteni. Jelenleg, ha valaki nem rendelkezik folyószámlával, az nehezíti mind a fizetésének, mind a szociális juttatásoknak a készhez kapását.

A javaslat azért is fontos, mert bár az Uniós egyes országaiban, így például Dániában vagy Svédországban szinte minden 15 év feletti polgárnak van bankszámlája, addig más tagállamokban ez az arány igencsak minimális. Magyarországon a polgárok 27%-a nem rendelkezik folyószámlával, míg az EU-átlag csak 14%.

Forrás: bruxinfo.hu

Ahogy arról már a Szóval?! EU-s hírei közt is olvashattál, az Unió napirendre tűzte a szabad munkavállalás könnyítését. Az intézkedésre többek közt azért is volt szükség, mert bár a szabad munkavállalás az uniós polgárok alapvető joga, az mégis sokszor gyakorlati nehézségekbe, akadályokba ütközik.

Most a Bizottság a javaslatcsomagot tovább bővítette, tekintve, hogy nemcsak a munkavállalást, de a letelepedést és a vásárlást is gyakran nehezítik különféle adminisztratív akadályok.

A javaslatcsomag többek közt az alábbi intézkedéseket tartalmazza:

• a jelenlegi 3 hónapnál hosszabb időtartamban kell megállapítani azt az időszakot, ameddig az uniós országok álláskereső állampolgárai munkanélküli ellátást kaphatnak egy másik uniós tagállamban;
• egyértelművé kell tenni a szakmai gyakorlatra vonatkozó szabályokat, hogy ne lehessen a gyakornokokat fizetés nélkül dolgoztatni;
• meg kell könnyíteni az uniós országok által kibocsátott személyazonosító és tartózkodási igazolványok, illetve a járművek műszaki alkalmasságát igazoló okmányok más uniós országokban való elfogadását.

A fenti pontokon kívül még olyan, a mindennapi életet megkönnyítő intézkedésjavaslat is bekerült a csomagba, amely szerint elő kell mozdítani, hogy az emberek könnyebben tájékozódhassanak arról, hogy adott problémákkal kihez fordulhatnak, ha külföldön nehézségekbe ütköznek. A javaslat részleteit itt találod.

Az uniós polgárok az állampolgári jogokon túl további jogokkal is rendelkeznek, melyekről bővebben itt tájékozódhatsz.

Forrás: ec.europa.eu

Az Európa-nap az európai béke és egység ünnepe. 1950. május 9-én a francia külügyminiszter, Robert Schuman nagyszabású tervet tárt a nyilvánosság elé. Nem mást javasolt, minthogy az a hat állam, amelyeket ma „az alapító államok” néven emlegetünk (azaz Franciaország, Nyugat-Németország vagy akkori nevén Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Hollandia, Belgium és Luxemburg), szén- és acéltermelésének irányítását engedje át egy újonnan létrehozandó, közös irányítószervnek. Ez lett az Európai Szén- és Acélközösség, mely az első, nemzetek feletti európai intézmény, és egyben az Európai Unió elődje is volt.

Alig pár évvel a második világháború vége után ez a történelmi jelentőségű tett addig elképzelhetetlen módon járult hozzá a béke megteremtéséhez, az európai kontinens pacifikálásához. Épp ez vezérelte Schumant és a honatyákat is: úgy gondolták, hogy ha a fegyverkezéshez és háborúhoz leginkább szükséges szén- és acéltermelést közös irányítás és ellenőrzés alá vonják, azzal nemcsak lehetetlenné teszik az újabb háborús készülődést, de ráadásul az örök rivális Franciaországot és Németországot is együttműködésre kényszerítik.

Természetesen a békére kötelezés mellett felismerték azt is, hogy egy ilyen egységesítés egyrészt hozzájárul a gazdaság hatékonyabb működéséhez, másrészt növeli a polgárok életszínvonalát. Ezért nem torpant meg az EU az integráció útján, és további lépéseket tett az egységesebb, erősebb Európa létrehozására – amelyet ma Európai Unió néven ismerünk.

A mai napot egész Európában nagyszabású programokkal ünneplik, melyekről korábban itt olvashattál. A magyarországi programok listáját itt találhatod.

Forrás: europa.eu

A német kancellárnak kritikusai és támogatói is szép számmal akadnak. Előbbiek legtöbbször azt róják fel neki, hogy túlságosan autonóm személyiség, és hogy a vezetése alatt Németország véleménye és nézetei túl gyakran válnak az EU nézeteivé is. Támogatói ugyanezért az autonómiáért tisztelik – mint mondják, Merkel okos, taktikus és határozott vezető, épp olyan, amilyenre egy válságban szükség van. A két végletet a róla alkotott véleményekben mi sem mutatja jobban, mint hogy mikor Görögország a csőd szélén táncolt, a kancellár athéni látogatásakor mintegy 50000 görög tüntetett dühödten az utcákon. Számukra Merkel testesítette meg azt a megszorító csomagot, melyet az országnak az EU-IMF kettős szabott ultimátumul.

Ráadásul, a kancellárt ritkán lehet kötetlen beszélgetéseken kapni, humoros megjegyzéseket szinte sosem hall tőle a sajtó. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy sokan sótlan, kissé autokrata (tehát korlátlan hatalmú) vezetőnek tartják.

Mindezek ellenére José Manuel Barroso nem is olyan régen egy német hetilapnak adott interjúban határozottan kiállt Angela Merkel mellett. Az Európai Bizottság elnöke szerint a legcélravezetőbb az lenne, ha a bajba jutott országok felhagynának azzal, hogy mást okolnak a saját felelőtlenségük miatt. Mint mondta, ami Portugáliában vagy Franciaországban történik az korántsem Merkel vagy Németország hibája. Barroso szerint Merkel egyike azoknak az európai vezetőknek, ha nem az egyetlen, aki a legjobban érti, hogy mi is történik jelenleg.

Talán nem véletlen, hogy Barroso épp most dicsérte a német kancellárt ilyen hevesen. Két hete az EB elnöke ugyanis kissé feszült hangulatot teremtett azzal, hogy újságíróknak arról beszélt, hogy talán a megszorítások már elérték azt a határt, ami még tolerálható, és a hangsúlyt inkább a gazdasági növekedésre kellene helyezni (erről a Szóval?! uniós hírei közt is olvashattál). Később ugyanakkor igyekezett cáfolni, hogy ne lenne a pénzügyi normalizálás (más néven fiskális konszolidáció) elkötelezett híve.

Ezzel párhuzamosan Merkelről megjelent egy hosszabb lélegzetvételű írás is, mely egy, a kancellár részvételével zajlott beszélgetős estről számol be. Itt Merkel kedves és felszabadult volt, még a főzésről és családjáról is beszélt a közönségnek.

Kétségtelen, hogy Angela Merkel az EU egyik legbefolyásosabb politikusa, és hogy a gazdasági válság kezeléséből kiveszi a részét. Kérdés, hogy az ezzel járó megszorító csomagok mennyire fonódnak össze a nevével, és ezt hogyan értékeli később a történelem.